%0 Journal Article
%@ 0237-7284
%A  Papp Csaba István
%A Magyar Jogtörténeti Tanszék SZTE / ÁJTK MJT [2005-],
%A Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola SZTE / DI AJTKDI [2000-],
%D 2023
%F publicatio:36195
%J JOGTÖRTÉNETI SZEMLE
%N 3
%P 66-74
%T A vármegyei önkormányzat felügyeletének gyakorlati tapasztalatai az 1886–1887-es években
%U http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/36195/
%V 21
%X A közigazgatás reformjához kapcsolódóan a törvényhozás 1886-ban új törvényt fogadott el a törvényhatóságok rendezése tárgyában, amely az előző, 1870. évi XLII. tc.-hez képest jelentős változásokat eredményezett. A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. tc. az 1886. július 8-i kihirdetését követően a belügyminiszter 37.621 számú körrendelete alapján 1886. augusztus 15. napján lépett hatályba. A két törvényt összevetve alig tűnnek fel azok a lényegi változtatások, amelyek a továbbiakban meghatározták a középszintű közigazgatási egységek további működését. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter úgy fogalmazott, a változtatásokkal csupán az addig a gyakorlatban jelentkező hibákat kívánták kiküszöbölni. A kormány célkitűzése elsősorban a közigazgatás további centralizációja és a törvényhatóságok felett gyakorolt felügyelet erősítése volt az új törvény elfogadásával. Ennek eszközéül a főispán jogköreit kiterjesztette, amely által a belügyminiszter számos okból beavatkozhatott a felügyelet gyakorlása során. A centralizációs törekvések ellenére a törvényhatóság által alkotott szabályrendeletek felterjesztésére és azok miniszteri jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket az új törvényi szabályozás viszont lényegében nem érintette.