%X A bő nyolc évszázadig fennálló magyar-horvát állami közösség az európai alkotmánytörténetegyik legtartósabb államalakulata volt, mielőtt 1918-ban megszűnt az akkori Osztrák-MagyarMonarchiával együtt. A két ország nem fektette le annak jogi alapjait, így az 1848-ban kialakultkonfliktus és Horvátország egyoldalú elszakadása (de facto, mert de iure a két országot továbbrais összekötötte a király személye) új helyzetet teremtett. Annak tisztázása érdekében hoztáklétre a horvát-magyar kiegyezést. A törvénycikk azonban nem tisztázta, hanem részbenelhomályosította az állami közösséggel való legfontosabb kérdést: vajon Magyarországunitárius állam volt, vagy föderációba, illetve reálunióba lépett Horvátországgal. A dualizmuskoriérzelmekkel teli politikai viták (főként a parlamentben) erre a kérdésre nem adhattakegységes választ, ezután a két világháború közötti, majd a hidegháborús korszak nem adottlehetőséget a tárgyilagos elemzésre. Erre csupán Horvátország függetlenné válása utánkerülhetett sor. Ebben a tanulmányban államelméleti szemszögből vizsgáljuk meg a horvátmagyarkiegyezést és az általa létrehozott alkotmányjogi modellt.
%V 4
%D 2024
%L publicatio36053
%A  Heka LĂĄszlĂł
%T A horvĂĄt-magyar ĂĄllami kĂśzĂśssĂŠg alkotmĂĄnyjogi meghatĂĄrozĂĄsa a horvĂĄt-magyar kiegyezĂŠs alapjĂĄn
%P 47-72
%I szte
%R MTMT:35772362 10.59558/jesz.2024.4.47
%J JOGELMÉLETI SZEMLE