TY  - JOUR
A1  -  Heka László
Y1  - 2024///
AV  - public
ID  - publicatio36053
SN  - 1588-080X
EP  - 72
VL  - 4
TI  - A horvát-magyar állami közösség alkotmányjogi meghatározása a horvát-magyar kiegyezés alapján
JF  - JOGELMÉLETI SZEMLE
UR  - https://doi.org/10.59558/jesz.2024.4.47
SP  - 47
N2  - A b? nyolc évszázadig fennálló magyar-horvát állami közösség az európai alkotmánytörténetegyik legtartósabb államalakulata volt, miel?tt 1918-ban megsz?nt az akkori Osztrák-MagyarMonarchiával együtt. A két ország nem fektette le annak jogi alapjait, így az 1848-ban kialakultkonfliktus és Horvátország egyoldalú elszakadása (de facto, mert de iure a két országot továbbrais összekötötte a király személye) új helyzetet teremtett. Annak tisztázása érdekében hoztáklétre a horvát-magyar kiegyezést. A törvénycikk azonban nem tisztázta, hanem részbenelhomályosította az állami közösséggel való legfontosabb kérdést: vajon Magyarországunitárius állam volt, vagy föderációba, illetve reálunióba lépett Horvátországgal. A dualizmuskoriérzelmekkel teli politikai viták (f?ként a parlamentben) erre a kérdésre nem adhattakegységes választ, ezután a két világháború közötti, majd a hidegháborús korszak nem adottlehet?séget a tárgyilagos elemzésre. Erre csupán Horvátország függetlenné válása utánkerülhetett sor. Ebben a tanulmányban államelméleti szemszögb?l vizsgáljuk meg a horvátmagyarkiegyezést és az általa létrehozott alkotmányjogi modellt.
ER  -