TY  - JOUR
VL  - 63
AV  - public
Y1  - 2022///
SN  - 0002-564X
TI  - Az írásbeli polgári per jellemz?i az 1868. évi LIV. törvénycikkben
IS  - 3
A1  -  Szivós Kristóf
N2  - A hatályos polgári perrendtartás nagyobb hangsúlyt fektet az írásbeliségre, mint az azt megel?z? 1952. évi III. törvény. Az írásbeliség legutóbb több mint százötven évvel ezel?tt, az 1868. évi LIV. törvénycikkben játszott hasonló szerepet a magyar perjogban. E törvény jellemz?inek elemzése eddig sem a perjog-, sem a jogtörténet-tudományban nem történt meg. A tanulmány els?dlegesen arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek voltak ennek az írásbeli rendszernek azon hátrányai, amelyek miatt a szóbeliség bevezetése volt a 19. századi perjogi kodifikáció egyik célja. A tanulmány annak tárgyát els?dlegesen a joggyakorlat alapján vizsgálja és vonja le következtetéseit. Szerkezetét tekintve a tanulmány el?ször a polgári perjog helyzetér?l ad általános áttekintést az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követ?en. Erre azért van szükség, mert a neoabszolutizmus okozta változások nagy mértékben kihatással voltak arra, hogy a kiegyezés után milyen irányt vett a perjogi szabályozás. Ezt követ?en az eljárás két fajtáját ismerteti röviden, majd részleteiben a rendes eljárás szabályrendszerének legfontosabb elemeit. Ez utóbbi eljárás járt ugyanis az írásbeliség érvényesülésével.
SP  - 80
ID  - publicatio26305
EP  - 106
JF  - ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY
UR  - https://doi.org/10.51783/ajt.2022.3.04
ER  -